Segítség a tanulásban!

Politika: Az a tevékenység, amelynek révén a fontos döntéseket egy közösségben és a közösség számára meghozzák, végrehajtják.

Politika hatalom: mások tevékenységének a befolyásolása érdekérvényesítés céljából.

Politikai rendszer funkciói:

• szocializáció (a rendszer számára fontos értékek átadása a család, munkahely, iskola, egyház, kultúrák által)
• rekrutáció(toborzás)
  • funkcionális elit (akik az alrendszereket működtetik)
  • politikai osztály: ide tartoznak a politikáért élők és a politikából élők
• kommunikáció (politika, társadalom)

Közpolitika: (public policy) állami döntések átültetése a gyakorlatba.

Közpolitikai eszközök:
- előzetes hatástanulmány
- társadalmi vita: amely lehet meghívásos, vagy evaluációs

Politikai rendszer: A politikai rendszer azoknak az intézményeknek és eljárásoknak az összessége, amelyek révén a társadalom számára kötelező döntéseket meghozzák és betartásukat kényszerítik.

Funkciói:
- érdektörekvések politikai integrálása
- információk begyűjtése, rendszerezése
- politikai rendszer stabilitásának biztosítása
- infrastruktúrájának fenntartása

Politikai rendszerek elemei:

• szervezetek: állami szervezetek, pártok, pártrendszerek, politikai sajtó stb...
•  normák: nem írott, de kollektíven ismert szabályok
• magatartások: lehetnek egyéni és csoportos, illetve legális és nemlegális  magatartások
• kultúra: nézetek, eszmék, ismeretek
• ideológiák: koherens eszmerendszer, valamely politikai akarat körő szerveződnek

Politikai családok:
- baloldal: szociáldemokraták, kommunista pártok, újbaloldal, zöldek
- jobboldal: kereszténydemokraták, keresztényszocializmus, konzervatív párt, szélsőjobb
- centrális: liberális, agrárpártok

Társadalmi mozgalmak:
Fő elem a tiltakozás, amelnyek oka, ha az egyén a meglévő intézményi, jogi formában nem tudja érdekeit érvényesíteni, ezért mozgalmat szerveznek. 

Típusai: ökológiai, alternatív életmód, új békemozgalmak, feminizmus, emancipácó, szekták stb...

Jellemzőik: kollektív cselekvés, közösségi jelleg, kihívás a szervezett politikával szemben, mobilizáció, magas problémaérzékenység

Érdekszervezetek: Befolyásolni kívánják a politikai döntéshozatali folyamatot anélkül, hogy törvényhozó, vagy kormányzati pozícióra kívánnának szert tenni.

Típusai:
- civil szervezetek: alapítványok, egyházak, egyesületek
- gazdasági érdekszervezetek: szakszervezetek, vállakozói és munkaadói szervezetek
- csoport, hovatartozás és értékközösségen alapuló szervezetek: politikai mozgalmak, rétegszervezetek 

Választások, választási rendszerek

Választás funkciói:
- legitimálja a politikai rendszert és a pártokat
- a lakosság bizalmát fejezi ki a pártok iránt
- az elit rekrutációja
- növeli a poltikai tudatosságot
- integrálja a társadalmat
- fenntartja a hatalmi váltás lehetőségét
- alternatív programokat generál
- a választás növeli a lakosság politikai tudását

Választójog alapelvei:
- általános (minden nagykorú állampolgár szavahat)
- egyenlőség (minden szavazat egyet ér)
- titkosság
- közvetlenség (közvetlenül a jelöltre szavahatunk) 

Választási rendszerek:
- arányos (nincs bejutási küszöbhatár, a rájuk adott szavazatok arányában kapnak mandátumot)
- többségi (50%+1 szavazat kell)

Előnyök és hátrányok:

Arányos: hűen tükrözi a pártok támogatottságát, koalíciós kormányzás, kevesebb az elveszett szavazt, magasabb a részvétel, gyakoribb a kormányválság

Többségi: választás előtt kell koalíciót kötni, mérséklően hat a politikai rendszerre, sok szavazat elveszik, a képviselők a fontosak és nem a párt, közvetlen kapcsolat a választó és a politikus között

A törvényhozó hatalom az Országgyűlés kezében van, ezt 4 évente választják újra. A köztársasági elnökt 5 évre választja a parlament. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság őre, amelynek tagjait 9 évre választják meg, számuk 11.

Választásra jogosult minden 18. évét betöltött magyar állampolgár, aki a közügyektől nincs eltiltva.

Az államhatalom gyakorlásának önálló szervezi: országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, helyi, területi önkormányzatok és bíróságok.

Az Országgyűlés a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv.

Feladata:
-  törvények alkotása
- alkotmány alkotása
- külügyi és hadügyi feladatok
- parlamenti ellenőrzés
- rendkívüli jogrend bevezetése

Köztársasági elnök feladata:
- nagykövetek megbízása, államtitkárok kinevezése
- egyetemi tanárok, rektorok kinevezése és felmentése
- tábornokok kinevezése és felmentése
- címek, érdemek, kitüntetések adományozása
- egyéni kegyelmezés stb...

A kormány hatáskörét az alkotmány határozza meg. Védi az alkotmányos rendet, és az álammapolgárok jogait. Biztosítja a törvények végrehajtását. Rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz.Ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal.

Alkotmánybíróság az alkotmány védelem sajátos szerve.Alapvető feladata a jogszabályok alkotmányosságának védelme.

Egyéni jelölt akkor indulhat egy választókerületben, ha legalább 750 kopogtató-cédulát megszerzett. Ha egy párt egy megyében vagy a fővárosban az egyéni körzetek legalább egynegyedében tud jelöltet indítani, akkor összeállíthat egy területi listát. Ha leglább 7 területi listát tud állítani a párt, akkor készíthet egy országos listát.Listát csak pártok indíthatnak.

Ideológiák:
Ötlet, gondolat, eszmerednszer. Deklarált célja, hogy megváltoztatja a valóságot. Koherens eszmerendszer, önmagában logikus, értékválasztáson alapul. Szavazásra motival és integráló csoportképző ereje vav.

Az ideológiák feltételei a törésvonalak. 4 klasszikus törésvonalat különböztetünk meg.

- város--vidék ellentés (életfeltételekben jelenik meg)
- tőke--munka
- egyjövedelműek--többjövedelműek
- vallásos--nem vallásos 

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat