Segítség a tanulásban!

A szociológia egy igazán tág tudományág. Ezen menüpont alatt egyre bővülő tartalom fog megjelenni, amely az általános szociológiából fog egyre inkább kibővülni és betekintést illetve tanulási segédanyagot nyújtani mindazoknak, akiknek szükségük van rá.

CSALÁD

A család egy olyan kiscsoportnak tekinthető, amelynek tagjai együtt élnek, vérségi kapcsolat köti össze őket. (Tehát tagjai vagy házassági vagy leszármazási kapcsolatban állnak egymással.)

3 családtípus létezik:

• házaspár
• házaspár gyermekkel 
• szülő gyermekkel

Ezt másnéven nukleáris magnak szokás nevezni.
Peter Laslett, aszerint, hogy egy háztartásban kik élnek együtt, többféle háztartás-, családtípust különböztetett meg. 

1. nukleáris családi háztartás: itt egyetlen nukleáris család/mag él együtt, vagyis szülők, házastársak és gyermek/gyermekek.
2. kiterjesztett családi háztartások: a nukleáris család tagjain kívül olyan rokonok élnek a családdal, akik nem tartoznak a családmaghoz
3. több családmagból álló háztartások:     

• törzscsalád háztartás: a szülők gyermekükkel élnek együtt - itt a gyerek házas-
• nagycsalád: házas szülők és több házas gyermek együttélése
• házas testvérek együttélése közös háztartásban

Ezeken kívül megkülönböztett még olyan csoportokat is, mint:

• egyszemélyes háztartás és olyan háztartások, melynek tagjai közül senki sem tartozik ugyanahhoz a családmaghoz.

A családtól megkülönböztetendő a házastárs fogalma, amely az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó emberek csoportja.

Le Play megállapítása, hogy a házastárs a többcsaládos és a törzscsaládos típus felől a nukleáris háztartástípus irányába változik.

A történelem folyamán a család funkció is változtak, ma a termelés a családon kívül történik (régebben a család termelte meg magának a mindennapi betevőjét). A család a gyermek számára szerető és megbecsülő hátteret nyújt, amely a szocializációban fontos, mivel olyan értékekre és normákra nevelik, hogy a társadalom hasznos tagjává tudjon válni.

A családnak általában véve 5 funkciója volt:

• termelés
• fogyasztás
• reprodukció
• pszichés védelem
• szocializáció

3 csoportot különböztetünk meg a funkcióknál:

• gazdasági funkció: a családok háztartással és vagyonnal (keresettel) rendelkeznek, ahol gazdálkodást folytatnak. A jövedelmük befolyásolja a fogyasztási mintáikat, amelyek keverednek (férj-feleség szokásia).
• biológiai funkció: utódok nemzése, nemi kapcsolatok, tehát újratermelik unmagukat.
• szocializáció: normákra, értékekre nevelés.

Urbanizáció

Az urbanizáció vagy városiasodás a városok térbeli és népes­ségbeli növekedését, valamint a városi életforma terjedését jelenti.

Az urbanizációnak két fajtája van:

• városiasodás, amely egy bizonyos település városias jellegének emelkedését jelenti. (Több épület illetve nő az emeletes épületek aránya vagy javul a kereskedelem, vasúthálózat további kiépítése),
• városodás, amely azt a tendenciát jelöli, mikor a városi népesség aránya nő.

Az urbanizáció ellentéte a szuburbanizáció, amely azt jelöli, amikor a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy, de a külső kerületek népessége emelkedik.

Toynbee azt fogalmazta meg, hogy néhány évtizeden belül a fejlett országok népességének többsége néhány nagy metropolisban fog élni. Ezáltal tökéletesedik a közlekedés és a távközlés, amely elősegíti azt, hogy a kisebb települések lakosai is élvezhessék a nagyvárosok előnyeit.

Enyedi György modern urbanizáció ciklikus elméletében megfogalmazta, hogy az urbanizációnak 3 szakasza van:

1. városrobbanás: amikor a városok népessége nő,
2. városnövekedés lefékeződése: a falvak és az elővárosok között különválnak a növekvők és a hanyatlók,
3. dezurbanizáció: a város növekedése megáll és a falusi népesség száma kezd nőni. A dezurbanizáció során a népes­ségnövekedés súlypontja áthelyeződik a falvakba.

Az urbanizációt befolyásoló tényezők:

- elnéptelenedett települések, falvak
- elöregedett falvak
- zárványtelepülések (nincs infrastruktúra, átmenő forgalom) 

Devianciák

A társadalmunkat bizonyos normarendszerek irányítják, amelyek ahhoz kellene, hogy a társadalom működőképes legyen, ezket a normákat, viselkedési szabályokat követni kell, illik.

Deviáns viselkedés fajtái:

• prostitúció
• bűnözés
• alkoholizmus
• öngyilkosság
• kábítószer fogyasztás

A deviáns viselkedést a társadalmi normák meggyengülése okozza, vagyis ezen viselkedés hátterében megfigyelhető tényezők:
- társadalom válsága
- értékek, normák pusztulása

Anómiás állapotnak nevezte Durkheim a társadalmi normák olyan meggyengülését, amikor a világos viselkedési szabályok hiányoznak.
Merton megállapítása szerint az elfogadott célhoz (anyagi biztonság, siker és karrier) vezető úton megengedett eszeközök, mint tanulás és munka hiánya a szegényebb rétegeknél alakul ki, ahol gyakoribb az anómia. 

A minősítési elmélet szerint nem a viselkedésen, hanem a társadalom válaszreakcióin múlik, hogy valamilyen viselkedés deviánsnak minősül-e. Goffman sitgmának nevezik azt, amikor rásütik valakire, hogy deviáns. Aki ezt a stigmát kapja nem minden esetben tud szabadulni tőle és idővel azanosul vele.

Öngyilkosság típusai:

- altruista
- fatalisztikus
- anómiás
- egoista

Az öngyilkosság  mindgi valamiylen krízis következtében jön létre. Az egyén nem képes elkerülni a veszélyt, pánikba esik, tehát csapda-helyzetet él meg. A rá leső krízis megoldásaként csak az öngyilkosságot látja. 

Alkoholista az, akinek az alkoholfogyasztás nehézségeket okoz társadalmi szerepeinek ellátásában illetve a társadalom által elvárt viselkedést nem képes gyakorolni.

Az alkoholizmusra hajlamosító tényezők:
- gyermekkori, családi, munkahelyi, baráti hatások
- adott közösség ivási sokásai
- hozzáférhetőség, alkalmak

Kábítószernek minősülnek azok az anyagok, amelyek a szervezetbe kerülve eufóriát, érzékcsalódásokat idéznek elő.

Drognak nevezik azt az anyagot, amely az élő szervezetbe kerülve, annak egy vagy több funkcióját módosítja.

A drogok krónikus alkalmazása esetén tolerancia alakul ki, amely egyre növekvő adagokat idéz elő.

Demográfia

A demográfia a népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozik.

Népességszám változások röviden:

 Az első magyar népszámlásá 1870-ben történt, azóta tízévenként került sor népszámlálásra egészen 1990-ig. A népesség száma az 1500 éves években útjára induló pestisjárványoknak a tatárjárásnak és a török uralomnak "köszönhetően" megcsappant, majd népességrobbanás volt megfigyelhető. A II. világháború óta a népességszám erősen lelassult és 1981-től a halálozások száma nagyobb a születésszámnál, vagyis az ország népessége folyamatosan csökken.

Ratkó-korszaknak nevezik azt az időszakot, amikor Ratkó Anna volt az egészségügyi miniszter. Az intézkedései a népesedéspolitikát befolyásolták és innen a korszak elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1965-ben oldották fel és a gyermektelenségi adót 1956-os forradalom után törölték el.

Első demográfiai átmenet:

1.  a halálozási és a születési arányszám egyaránt magas
2. a halandóság javulni kezd, a termékenység magas, a népesség száma nő
3. a halálozási arányszám csökken, de a születési arányszám is csökken, a népesség növekedése ennek ellenére gyors
4. a halálozási arányszám csökkenése lelassul, majd megáll, a születési arányszám csökken, a népesség növekedése lelassul
5. a népesség növekedése megáll

Gazdaság

Polányi Károly megállapította, hogy a gazdaság mechanizmusok alapján működik:
- kölcsönös adományok, ajándékok (a reciprocitás elve érvényesül), ilyen a kulakereskedelem

- termékek központi begyűjtése és elosztása (redisztribúció valósul meg)

- piac--kapitalista gazdaság

Mind a három forma érvényesül a mai társadalmakban egymás mellett. Családtagok, barátok ajándékoznak, ellenszolgáltatás nélkül segítenek. A jóléti rendszer pedig redisztribúciót valósít meg. 

Forrás: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat