Alapfogalmak:
Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett.
Vállalat: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete.
Egy szervezetet akkor tekinthetünk üzleti vállalkozásnak, ha:
Fogyasztói igény: Emberi szükségletek és vágyak, amelyet a gazdaság szereplőo nem saját szervezetükön belüli munkával akarnak kielégíteni.
Vállalat küldetése: Kifejezi üzleti tevékenységének lényegét, megküloönböztetni más vállalkozásoktól, körülhatárolja működési körét.
Vállalati küldetés tevékenységei:
- marketing: piaci kapcsolatokat fejlesztő és megvalósító funkció
- innováció: fogyasztói igények új, magasabb minőségi szintű kielégítése
Vállalat érintettjei (stakeholderek): Mindazon személyek, csoportok, amelyek kölcsönös kapcsolatban állnak a vállalat működésével.
Megkülönböztetünk külső és belső érintetteket.
Belső stakeholderek:
Külső stakeholderek:
Szervezet: Olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Célja a küldetésből és az érintettek céljaiból alakul ki.
Szervezeti célok jellemzői:
- hierarchikusan strukturáltak
- kölcsönösen erősítik egymást
- kompatibilisek
- fölérendelt célok
Vállaltkormányzás: A vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése.
Felelős vállat koncepciója (CSR): A vállalatnak társadalmi felelőssége is van, működése során szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között.
Vállalat alapítását a piacra lépés jelenti.
Új vállalatok két módon jöhetnek létre:
- meglévő vállalatok szervezeti átalakulásával
- vadonatúj vállalkozások
Kétfajta vállalat alapító személyiség van:
- menedzseri képességekre épülő
- szakmai ismeretekre épülő
Szervezetek vállalatalapítása:
- meglévő vállalat létrehoz egy leányvállalatot (gazdasági érdekből)
- meglévő vállalatok egyesülnek, vagy közös vállalatot hoznak létre
Szervezeti átalakulások:
Fúzió: Két vállalat egyesülése új vállalat létrehozása érdekében
Felvásárlás: Egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele
Vállalatok megszűnése történhet:
- sikertelenség
- piacvesztés
- hibás vezetés
- hibás expanzió miatt
Csőd: Lehet önkéntes vagy nem önkéntes. Jogi eljárás, amely során rendezik az adott vállalkozás adósságait.
Piac: valamely jószág vagy szolgáltatás tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából egymással kapcsolatba kerülnek.
Piacra lépés tényezői:
- földrajzi határok kijelölése
- árupiacok jövedelmezőségi viszonyai
- kockázati tényező
Piacralépésnél a vállalatnak el kell fogadtatnia megjelenését a piac többi szereplőjével.
Piacralépés korlátai:
Piacról való kilépes történet:
- emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya miatt
- a rendelkezésre álló eszközökkel csak meghatározott fogyasztói igények elégíthetőek ki
Verseny: Két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló tevékenysége.
Együttműködés: Két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében.
Ennek két formája van:
- pozitív, gazdaságszervező lépés
- verseny tisztaságát fenyegető lépés
Piac típusok:
- hatékony piac: a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek
- nyomásos és szívásos piac:
Árupiac:
Az a piac, ahol a vállalat a szükségletkielégítésre vállalkozik. Termelők és fogyasztók jellenek meg, csere tárgya az áru és szolgáltatás.
Értékesítési piac: termelési tényzők piaca, a működéshez szükséges anyagokat, alkatrészeket szerzi be.
A vállalat megjelenhet a piacon, mint:
- eladó
- vevő
- versenytárs
- szállító
- stratégiai partner
Az állam gazdasági szerepvállalása két szférára tagozódik:
- gazdaságszabályozás
- humán és reál infrastruktúra megteremtése
A gazdaságszabályozás két dimenzióra terjed ki:
A gazdaságpolitika az állam hatalmi befolyásának érvényesítését jelenti a gazdaságban. Az állam gazdasági szerepvállalásának egyik hajtóereje a lobbizás.
Állam vállalatszabályozó szerepei:
- vállalatszabályozás: adók, támogatások, erőírások
- vállalatközi kapcsolatok szabályozása: vállalatok és külső érintettek kapcsolatait szabályozó eszközök
- vállalaton belüli viszonyok: tulajdonviszonyokat szabályozó előírások
Állami vállalat: Olyan vállalat, ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik.
Értéklánc: vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása.
Ellátási lánc: adott fogyasztói igény kielégítését célzó, vállalati határokon átívelő sorozat.
Vállalati funkciók: a munkamegosztásban létrejövő tevékenységcsoportok, amelyek azonos vagy közelálló szerepet töltenek be. 7 funkciója van: marketing, innováció, hr, információmenedzsment, logisztika, oénzügy, termelés/szolgáltatás
Vállalati stratégia: a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg.
Stratégia: a vállalati tevékenységet irányító előzetes állítások rendszere.
Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, normatív megfogalmazása.
Fő tulajdonságai:
- célok ls feladatok
- jövőorientáltság
- részstratégiák: részterületekre vonatkozó, önállóan is stratégiajellegű állítások rendszere
A stratégia feladata a kiválasztott célpiacon nagyobb értéket nyújtson, mint a versenytársak.
Vállalati stratégia: a vállalat átfogó céljaival, szervezeti struktúrájával foglalkozik.
3 szintje van:
- vállalat egészének stratégiája
- egyes üzleti egységek stratégiája
- funkcionális részegységek stratégiája
A vállalat stratégiai üzleti egységekre bontható.
Vállalakozói stratégia:
- új lehetőségek keresése
- hatalom
- nagy lépések politikája
- központi célja a növekedés
Adaptív stratégia:
- nincsenek világosan meghatározott célok
- reaktív megoldások
- kis lépések politikája
- kapcsolódó döntések
A stratégia megvalósításánál a szervezeti struktúrát és a szervezeti célokat össze kell hangolni, a struktúra követi a stratégiát.
vertikális integrációk: müködési kör kiterjesztése a szállítók, vevők területére
stratégiai visszacsatolás: olyan információ, amely a stratégia átalakítását indíthatja el
A vezetés egy olyan komplex tevékenység, amelynek az élén a a szervezet vezetője áll, aki képes realizálni a szervezet céljait, küldetéseit és a résztevékenységek közötti összhangot biztosítani képes.
A vezetés feladata a szervezt működésének és fejlesztésének biztosítása.
Folyamatai:
- szervezet management
- humán erőforrás
- folyamatmenedzsment
Funkciók:
- szervezés
- kontroll
- célkitűzés, stratégiaalkotás
- munkatársak irányítása
probléma: megoldásra váró elméleti vagy gyakorlati kérdés
döntés: alternatívák közötti célirányos választás, előre rögzített kritériumok szerint
fajtái:
- perspektivikus
- operatív
- programozott
- nem programozott
- egyszemélyes
- testület
- rövid, közép és hosszútávú
Szervezés egy olyan tevékenység, amellyel az ember, több ember cselekvéseit szabályozza a megvalósítandó cél elérése érdekében.
Ennek összetevői:
- technológiai folyamatok
- szervezetek létrehozása
- gépek működtetése
Vállalati tervezés: a vállalat azon fontosabb feladatait szervezi meg, amelyek jelenlegi tevékenységeinek hatékonyságát képesek biztosítani.
Vezetési stílusok - leadershipek- a vezetés eszközeinek is tekinthetőek. Összefüggnek a motivációval. Ez egy kölcsönösen fellépő érdekkapcsolat, amelyek során teljesülnek a szükségletek.
Vezetési stílust befolyásolják:
- vezető személyisége
- csoportszituáció
- szervezeti, egyéni célok
- környezet
- csoporttagok személyisége
Klasszikus vezetői stílus elméletek: A jó vezetés lényegén alapszanak. Itt figyelembe vették a potenciális vezetők külső és belső tulajdonságait, képességeit és készségeit is. Majd ezt felváltotta a magatartás alapú vezetői stílus.
Döntésközpontú vezetési stílusok:
- Lewin koncepciója
- Likert egytényezős modellje
- Tannenbaum és Schmidt hatalom-részvétel modellje
Személyiség központú vezetési stílusok:
- Michigani Egyetem modellje
- Ohioi Egyetem modellje
- Blake-Mouton-féle vezetési rács modell
Kontingencialista elméletek:
- Vroom és Yetton normatív modellje
- Fiedler kontingencia-modellje
- Hersey és Blanchard elmélete
Leadership elméletek:
- Üzletkötő-vezetés, átalakító stílusú
- Kottler-féle manager-leader modell
- Proaktív és adaptív vezetési stílus
Vezetési stílust befolyásoló tényezők:
- beosztottak mennyire igénylik a részvételt
- feladatkör
- funkcionális terület
- vezetési szint
Innováció a változó fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás., a fogyasztói igényke új, magasabb minőségi szinten történő kielégítése. Szoroasn kapscolódik a K+Fhez és mindig új tudást jelent.
Innováció megjelenési formái: új termék, új technológia, új szervezeti megoldások
Innovációs stratégia: A vállalat küldetése és stratégiája a fogyasztói szükség
Innováció elfogadtatása: relatív előny, beilleszthetőség, bonyolultság, kipróbálhatóság, megfigyelhetőség
Sikeres innovációs stratégia: kaleidoszkóp-szerű gondolkodás, vízió és annak kommunikálása, képesség koalíció alkotására, csoportmunka, siker megosztása
Folyamata: K+F-->
A szervezeti innováció a BPR
Termékinnováció: K+F--> Az innováció háttértevékenységének összefoglaló elnevezése a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termékek konkrét létrehozásának folyamatai.
Lépései:
Termékinnováció lépései:
Vállalat értékét meghatározó tényezők:
Értéktőzsde: a részvényekkel és a kötvényekkel való kereskedésre szolgáló szervezett piac
Pénz értéke: annak mértéke, hogya mennyivel értékel a befektető nagyobbra egy mai kifizetést vagy hozamot egy jövőbeninél.
Vállalat gazdasági értéke: az az ár, amit a befektetők hajlandóak fizetni a tulajdonból származó jövőbeni előmy birtokálásáért.
Könyv szerinti érték: a vállalat egészének és egyes eszközeinek a mérlegben feltüntetett értéke.
Cash flow (pénzáram): a vállalat adott időszakon belüli tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak egybevetése, különbsége.
Tőkeköltségvetés: a vállalat hosszútávú befektetési lehetőségeinek elemzése és a köztük való választás.
Klaszterek
A klaszter egy gazdasági hálózat, ahol a vállalatok kölcsönösen együttműködnek.
A klasztert 3 típusú kapcsolat jellemzi:
- értéklánv típusú vertikális kapcsolatok
- innovációs típusú
- munkaerő alapú
A klaszterrel jellemezhető egy folyamat és annak végterméke is
A folyamatot két szempont alapján is lehet jellemezni: gazdasági és földrajzi vetülete szerint.
A kalszteresedés gazdasági dimenzióját a munkamegosztás jellemzi. A klaszeteresedés földrajzi dimenzióját a vállalkozások területi koncentrációjával jellemezhetjük.
A klaszteresedésnek négy alapesetét különböztetjük meg a két dimenzió alapján:
1. kitermelő iparágak
2. helyi piacra termelő vállalkozások
3. iparági kalszter
4. regionális klaszter
Megkülönböztetünk még ezeken kívül az egész országra kiterjedő makroklasztert, egy régióra avgy egy nagyvárosra és vonzáskörzetére kiterjedő regionális klasztert, valamint egyetlen településre vagy munkaerő-vonzáskörzetre kiterjedő lokális klasztert.
CSR- Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
Az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, mely tiszteletben tartja az etikai értékeket, törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.
A vállalatok társadalmi felelőssége a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Ezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyei közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik az életszínvonal növeléséért.
Az üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom életszínvonalának javítása céljából.
Vállalati kormányzás az igazgatóságok, részvényesek, menedzserek viszonyát jelöli. Globális, multinacionális vállalatoknál merült fel.
Jellemzői:
- stakeholderek befolyása
- vezetési autonómia
- társadalmi, környezeti szempontok
Olyan társult vezetés, amelyben a hatalomgyakorlást társult formában, egyes személyeket és csoportokat illetően megosztottan alakítottak ki.
Ennek céljai:
- befektetői vagyongyarapítás
- társadalmi környezet igényeinek respektálása
- globális versenyképesség elérése
Kormányzó testület tagjai: tulajdonosok, megbízott igazgatók, menedzserek
Csoportdöntések: lehetnek szélsőségesek, amelyek sazbályokat vonhatnak maguk után:
- közmegállapodás
- alkalmi kiróvás
- véleménykérő
- véletlenszerű
- többségi véleményelfogadás stb...
A testületi munkavégzést jogrend szabályozza.
Testület szereplői:
Tulajdonosok: A vállalati stratégiák kialakításában is szerepet vállalnak. Hatalmukat tag vagy közgyűléseken gyakorolják. Attitűd szerint lehetnek: aktívak, és inaktívak
Típusok:
- állam
- szakmai befektetők
- alkalmazottak
- külföldi cégek
Igazgtóságok: Közvetlenül is irányíthatják a vállalatokat. Szabályozó, ellenörző szerepük van. Az operatív vezetést átengedik a menedzsmentnek.
Tagajai:
- belső igazgatók
- külső tagok
- kapcsolt külső igazgatók
menedzsment: Tagjai az igazgatóságnak, befolyást érvényesítenek. A legfontosabb üzleti folyamatokat tekintve a menedzsment vezeti a céget. Infótöblettel rendelkezik, és információval látja el az igazgatóságokat. Szervezettebb és döntésképesebb. Arra hoznak döntést, amire a jogrend kötelezi őket.
Forrás: Chikán Attila- Vállalatgazdaságtan